“A jövő formálása az ifjúság felelőssége, az ifjúság szemléletének formálása a miénk!”
Kecsketánc, avagy 33 igaz történet

2013-12-17

Messziről jött vendégek érkeztek a Mátyás Király Általános Iskolában rendezett író-olvasó találkozóra. Sepsiszéki Nagy Balázs író, szociográfus, néprajzkutató családjával a székelyföldi Csíki-havasokból utazott Magyarországra.

A néprajzkutató a Miniszterelnökség Nemzetstratégiai Kutatóintézetének (NSKI) meghívására látogatott el hazánkba, ugyanis az intézet könyvbemutató sorozatot szervezett Budapesten és környékén fia, a 12 éves Csinódi Nagy Gergő: Kecsketánc című, első könyvének ismertetésére.  Ennek egyik állomásaként találkozhattak a kerületi általános iskolások személyesen az írópalántával, Gergővel és családjával.

Az író-olvasó találkozón Juhász Katalin intézményvezető köszöntötte a megjelent vendégeket, köztük Tóth Jánost, a XXI. kerület tankerületi igazgatóját, Fráter Olivért, az NSKI igazgató-helyettesét és Varga Normant, a csepeli önkormányzat ifjúsági referensét. Az intézményvezető a program létrejöttéért köszönetet mondott Fráter Olivér szervezőnek és a találkozó támogatójának, Németh Szilárd országgyűlési képviselőnek, Csepel polgármesterének.

 

Az elsőkönyves író-palánta hagyományőrző viseletben várta az érdeklődőket

A Budapesttől többszáz kilométerre élő család „szónoka”, Sepsiszéki Nagy Balázs vezette a családias hangulatú rendezvényt, ahol bemutatta feleségét és gyermekeit. A tanító édesanya lánya, Ilka-Uzonka a csángó népviselet legdíszesebb ruhájában, míg fia, Gergő székely népviseletben jött el a találkozóra. Az édesapa bevezetőjében elmondta, hogyan született meg elsőszülött gyermekének a könyve és mi ihlette a 33 igaz történetet tartalmazó sorokat.

Az Erdélyben született házaspár két és fél évvel ezelőtt városi életmódjukat hátra hagyva Sepsiszentgyörgyről kiköltözött egy havasi tanyavilágba Úz-völgyébe, Csinódra. Ott a fenyőövezetben vásároltak egy lakatlan állapotú házat, amit felújítottak. Az édesapa elmondása szerint portájukhoz ma is Erdély egyik legrosszabb útja vezet, így izgalmas költözésben volt részük a városból a tanyavilágba kerülvén. Az életmód változtatás következtében a gyerekek szüleikkel együtt megismerkedtek a mindennapi élet szépségeivel és nehézségeivel. Állattartásba fogtak, kecskéket és lovakat vettek, az erdőben fát vágtak, gombát és makkot gyűjtögettek. A televíziótól távol a való világba csöppentek, csupa olyan dolgot tettek, amit korábban sohasem ismertek. A természet közelségét és szabadságát lelkükben, a fáradságos munkát saját bőrükön tapasztalták meg. Minderről a személyes élményekről az írói vénával megáldott tehetséges kisfiú édesapja ösztönzésére írni kezdett. Gergő székelyföldi benyomásait fogalmazta meg könyvében, amihez húga az apukája által mogyoróvesszőből készített szénceruzával rajzolt illusztrációkat. A Kecsketánc mély és őszinte érzéseket tartalmaz. Egy olyan ma is létező világba kalauzolja az érdeklődő olvasót, ahol ők, a család igazából megélik az életet.

Az üres füzetbe rótt kéziratsorokat a könyvíró édesapja bemutatta a gyerekeknek, majd diavetítéssel fotókon keresztül engedett bepillantást családi életükbe. Bámulatosan más világ tárult a fővárosban lakó tanulók elé, melyben a testvérek kecskéket simogattak az esztenán, vasvillával szénát gyűjtöttek, kecskesajtot daráltak, télen a szülőkkel közösen szánoztak a hegyekben, hóbunkereket építettek, virágvasárnapon hónyuszit készítettek, betakarították az erdő terméseit, nyáron a hegyről lefelé a házilagosan barkácsolt ponyván vízicsúszdáztak, valamint jelen lehettek egy kis csikó születésénél. A fényképek megörökítették saját kemencéjükben első kenyerük sütését, Böjte Csaba családlátogatását és Gergő egyik kedvelt időtöltését a vasúti terepasztalon, illetve kedvenc hóvirágát. A vetített képek alapján Sepsiszéki Nagy Balázs elmesélte, hogy házukat két komondor őrzi, ám az udvarukra mindmáig bejárnak a farkasok, rókák, medvék, őzek, kígyók és vaddisznók is.

A jelenlévőket szemmel láthatóan magával ragadták a székelyföldi család bensőséges életkörülményei. Annak élménybeszámolója után kérdéseket tettek fel a testvérpárnak a tanyasi élet milyenségéről, az állatoktól való félelmeikről, erdélyi iskolájukról és a városi élet hiányáról.

A könyv kis szerzője kedvenc történetének felolvasásával és énekszóval búcsúzott, Ilka pedig verselt és tréfás kecskés mondókát tanított a gyerekeknek.

 

Érdeklődő gyermekarcok

A Mátyás iskola tanulói saját készítésű betlehemi jászollal és karácsonyi díszekkel kedveskedtek a hasznosan eltöltött óráért. Az intézményvezető iskolatörténeti könyvet, ajándéktárgyakat és édességet adott át a testvéreknek.

Gergő édesapja Székelyföldről szóló DVD filmmel, naptárral és turisztikai katalógussal gazdagította az iskola könyvtárát.

forrás: csepel.hu

1212 Budapest, Rákóczi tér 34.
Tel.: +36 70 7777 - 020

e-mail: info@vitalistab.hu
www.facebook/vitalistab